HÍRÉRTÉK – MAGYARORSZÁG

Magyar ma – Mai magyar! Mai idő, a magyar élet valódi politikai kérdéseivel! Magyarország európai magyar útja sikerességéért megfogalmazott politikai vélemény ma önmagában hírérték! Politikai látásmód és értékek az új politikai szemléletével, a jó politika várományával Magyarországon, független politikai vélemény magyarországi létéért – vélemények szabadon ez a kívánatos politikai trend! Hírérték mérsékelt demokrata szempontból. Magyarország lehet egy haladó állam. Nyugodt és szabad Magyarországot. Alkotó politika megerősödése a magyarnak lesz jó! Politikai vélemény, mely alkotó és a magyar politika része, új politikai gondolkodással. Minden politikai vélemény egyben politikai termék- ez az oldal is! Tájékoztatás sosem lehet teljes a politikai véleményeknél! Nyomtassa ki és adja tovább barátainak és ismerőseinek, közösen gondolkodva lesz jobb Magyarország!

Társadalmilag nem megbecsültek és a médiában elhanyagoltak a magyar vállalkozók – nemzetközi felmérés.

November 14-én, a Global Entrepreneurship Week (Magyarországon Fiatal Vállalkozók Hete) harmadik napján megjelent a GEW Policy Survey eredményeit bemutató Monitor Group jelentés. A GEW-et idén hivatalosan 130 országban, november második hetén ünneplik világszerte, hozzávetőlegesen 35,000 programmal, amelyen több mint 7 millió érdeklődő vesz részt. A jelentés alapjául szolgáló, túlnyomórészt egy adott ország vállalkozói környezetének szabályozásáról szóló kérdőívet 34 nemzet[1] (vállalkozó) polgárai töltötték ki. Szerencsénkre a Magyarországról beérkezett válaszok meghaladták a statisztikailag értékelhető küszöböt, így hazánk is szerepel a riportban, mely teljes terjedelmében itt olvasható.

A kutatás célja és bevezető feltevések

·         A GEW Entrepreneurship Policy Survey fő célja hogy felmérje és összehasonlítsa a potenciálisan gyors növekedésre képes vállalkozók (high-impact entrepreneurs) véleményét a tartózkodási helyük szabályozási környezetéről

·         Az ilyen vállalkozók számára kedvező üzleti környezet kialakítása, fenntartása számos ország kormányát foglalkoztatja. A vállalkozókat érintő megfelelően szövegezett törvények, jogszabályok utat nyithatnak a Szilikon-völgyhöz hasonló sikertörténetek kialakulása előtt

·         A most publikált összehasonlítható eredmények a szabályozó szervek elé tárva változások alapjait képezhetik; a felmérés segíthet egy, az adott országra szabott prioritási sorrend kialakításában, ugyanis a vállalkozói környezet más-más részterületei igényelnek különös figyelmet a különböző régiókban

·         A hiányosságok feltárása rámutathat azokra a pontokra, ahol további vagy újragondolt előírások szükségesek, így fókuszálva a szűk keresztmetszetekre és kulcsfontosságú pótolnivalókra

·         A vizsgálat a vállalkozói élet következő témaira terjedt ki: tőkebevonás lehetősége, finanszírozás könnyűsége és exit stratégiák, vállalkozói készségek, spin-offok, adózás és egyéb állami ösztönzők, jogszabályi környezet, legitimitás, társadalmi elismertség, a kockázatvállaláshoz való viszony, egyéni kezdeményezőkészség, jövedelemadózás, mentorokhoz való hozzáférés és a vállalkozói ökoszisztéma (startup ecosystem).

·         A jelentés eredményeinek e magyar nyelvű összefoglalójának összes következtetése annak figyelembevételével értékelendő, hogy a kérdőívet kitöltő magyarok kizárólag angolul jól értő személyek, tehát valójában az átlagosnál jobb lehetőségekkel rendelkező, feltehetőleg gyors növekedésre képes vállalkozók

·         A rangsorolások értelmezésekor érdemes szem előtt tartani, hogy a riport a világ 34 országáról közöl csak adatokat, így egy abszolút első vagy egy abszolút utolsó hely nem értelmezhető a világ legjobb vagy legrosszabb eredményeként, de kétségtelenül elgondolkodtató

 Főbb megállapítások a világ egészére nézve

·         A fejlődő országokban induló startupoknak nem feltétlenül tudjak útját állni szabályozási hiányosságok vagy nehézségek. Külön megemlítendő, hogy a szubszaharai országok meglepően jól teljesítettek, a tradicionális előítéleteket megcáfolták eredményeikkel.

·         A legkedvezőbb célországnak a sokszor iskolapéldaként emlegetett Egyesült Államok tűnik, de India, Kína, Kenya és Új-Zéland is ott van az élen. Ezzel szemben a legkedvezőtlenebb helyek Görögország, Venezuela, Ukrajna, Andorra és Lengyelország.

·         A Kelet-Európai[2] tanulságok (mint az később majd látható), szinte alig illeszkednek a Magyarországon megfigyelt trendekhez, a jelentés szerzői szerint a régióra összességében kedvezőtlenebb vállalkozói jogi szabályozás, különösen előnytelen tőzsdére jutási feltételek, előnytelen adózás és az innovációk nehéz piacra vitele jellemző. Probléma a mentorok hiánya, kevésbé támogató környezet, de tőkebevonásra viszont adódik lehetőség.

Magyar tanulságok

·         Magyarország kimondottan jól szerepelt a finanszírozás könnyűsége-, a tőkebevonás szempontjaiból illetve az állam K+F támogató szerepét tekintve

·         Jogszabályi környezet és a vállalkozói ökoszisztéma fejlettsége átlagos, a mentorokhoz is könnyű hozzáférni, míg a spin-offok az átlagosnál kevésbé elterjedtek

·         A problémák az egyén és társadalom kategóriához érkezve jelentkeznek, miszerint a magyarok kockázatvállalási hajlandósága, kezdeményezőkészsége és innovatív hozzáállása az átlagosnál kevésbé elfogadott. A kérdésfeltevésből adódik, hogy itt nem egy magatartásforma megléte volt a vizsgálat tárgya, hanem annak társadalmi megítélése.

·         A jövedelemadózás útját állja a vállalkozások indításának és elkedvetleníti az embereket a gazdagodás gondolatától

·         Komoly aggodalomra ad okot a legitimitás teljes hiánya, a válaszadók kevesebb, mint harmada szerint tartják az emberek kedvező karriernek a vállalkozói létet, a média nem foglalkozik a sikeres vállalkozásokkal, a tudósítások hiánya szembetűnő

·         A vállalkozók megbecsültségét övezően merül fel a legnagyobb probléma – a 34 vizsgált ország közül Magyarország az abszolút sereghajtó, a válaszadók csupán 28%-a mondta azt, hogy a sikeres vállalkozók jobban megbecsültek, mint egy közepes vállalat menedzserei

·         Nem véletlen marad a végére az oktatás kérdése, óvatosan érdemes erről a területről véleményt nyilvánítani, az oktatás területén elért kiemelkedő eredményünk ugyanis téves következtetések levonására sarkallhat: az általános- és középiskolák 4., a felsőoktatás 7. helyen végeztek, ezek a számok viszont 13% és 23%-os megelégedettséget tükröznek. A magas helyezés a katasztrofálisan rossz globális átlagoknak tudható be, így mielőtt elbízzuk magunkat oktatási területen, érdemes megjegyezni, hogy jó alapokkal indulunk, de az út neheze még előttünk van.

A GEW Policy Survey eredmények sok helyen olyan trendeket igazoltak vissza, amelyek a magyar vállalkozóknak (gondolva itt az entrepreneur-ökre) és a vállalkozói ökosziszémában jártasaknak nem jelentenek újdonságot. Mégis, egy ilyen riport megjelenése jó alkalom lehet az önvizsgálatra, hiszen rendszerezett formában, a világ más részeivel összehasonlításban mutatja meg erősségeinket és hiányosságainkat. Általánosan elfogadott nézet, hogy a siker kulcsa az előbbiekre építő, míg az utóbbiakban felzárkóztató, a helyi sajátosságokat is figyelembe vevő megoldás lesz. Az immáron nemzetközi felmérések révén is ismertté vált problémák szőnyeg alá söprésére nincs mentség, ezért itt az ideje, hogy hatékony lépéseket tegyünk a magyar startup világ fejlesztése érdekében. A Fiatal Vállalkozók Hete jó alkalmat biztosít a kezdeményezésre!

Soraimat egy felhívással és javaslattal zárom: az összefoglaló jelentés megszövegezői az ukrán GEW panelbeszélgetésekhez többek között a következőhöz hasonló kérdést javasolnak: A vállalkozókról a média hatására kialakult különösen negatív kép (vagy esetleg bármilyen kép hiánya) milyen intézkedésekkel vagy tevékenységekkel lenne ellensúlyozható? Meg vagyok róla győződve, hogy az ilyen kérdések megvitatásával már egy lépéssel közelebb kerülünk az igazsághoz.

>> A részletes magyar eredmények megtalálhatók a letölthető PDF-ben (lásd lentebb).


[1] A jelentésben szereplő országok: Algéria, Andorra, Argentína, Ausztrália, Chile, Costa Rica, Del-Afrika, Dominika, Ecuador, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Fehéroroszország, Ghána, Görögország, India, Jordánia, Kanada, Kazahsztán, Kenya, Kína, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Mexikó, Németország, Nigéria, Oroszország, Románia, Tanzánia, Törökország, Tunézia, Új-Zéland, Ukrajna és Venezuela

[2] A 34 vizsgált ország közül a következő hat tartozik a Kelet-Európai régióba: Fehéroroszország, Lettország, Lengyelország, Magyarország, Oroszország és Románia

application/pdf ikonPolicy Survey – Magyarország – (Szabó Dániel Felsőfokon)
Reklámok

ELOLVASÁS UTÁN NYOMTASSA KI ÉS ADJA TOVÁBB ISMERŐSEINEK, BARÁTAINAK A VÉLEMÉNYÜNKET, KÖZLEMÉNYEINKET! LÁSSÁK ÉS OLVASSÁK AZOK IS, AHOL NINCS INTERNET!

Legyen Ön is tudatos polgár! Elolvasás után tegye közzé Facebook oldalán híreinket, adja tovább információinkat és közleményeinket ismerőseinek, barátainak! Mérsékelt demokrata politika a tudatos polgárról, a tudatos választóról szóló politika. Nyomtassa ki és adja tovább barátainak és ismerőseinek közösen messzebb jutunk!

Tudatos választók

  • 7 431 Gondolkodjunk közösen!

Rovatok

Mérsékelt demokraták

  • 7 431 Politika közösen gondolkodva!

Áttekintés az új témák közül

%d blogger ezt kedveli: