HÍRÉRTÉK – MAGYARORSZÁG

Magyar ma – Mai magyar! Mai idő, a magyar élet valódi politikai kérdéseivel! Magyarország európai magyar útja sikerességéért megfogalmazott politikai vélemény ma önmagában hírérték! Politikai látásmód és értékek az új politikai szemléletével, a jó politika várományával Magyarországon, független politikai vélemény magyarországi létéért – vélemények szabadon ez a kívánatos politikai trend! Hírérték mérsékelt demokrata szempontból. Magyarország lehet egy haladó állam. Nyugodt és szabad Magyarországot. Alkotó politika megerősödése a magyarnak lesz jó! Politikai vélemény, mely alkotó és a magyar politika része, új politikai gondolkodással. Minden politikai vélemény egyben politikai termék- ez az oldal is! Tájékoztatás sosem lehet teljes a politikai véleményeknél! Nyomtassa ki és adja tovább barátainak és ismerőseinek, közösen gondolkodva lesz jobb Magyarország!

Nehéz felelős digitális állampolgárt nevelni

A digitális állampolgárságról, a modern kommunikáció és eszközhasználat mindennapi, etikai, jogi és egészségi vonatkozásairól tartott konferenciát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara (ELTE PPK) október 26-án.

A konferencia előzménye elsősorban a tanszék kutatói által végzett modellalkotási folyamat volt, amelynek során többek között részletes kérdőíveket dolgoztak ki tanárok, tanulók és nem tanár felnőttek számára. A kutatók a digitális állampolgárság 2011-ben létrehozott nemzetközi modelljéből indultak ki. A tanszéken működő Digitális Állampolgárság Kutatócsoport dr. Ollé János egyetemi adjunktus vezetésével 2013 nyarán hazánkban elsőként írta le a digitális állampolgársághoz kapcsolódó kompetenciák és részkompetenciák területeit – az empirikus kutatás erre alapult.

A kutatók azt vizsgálták, milyen, a témakörhöz kapcsolódó életkortól független, mérhető és fejleszthető kompetenciák léteznek. Céljuk az volt, hogy a fejleszthetőség bemutatásával eloszlassák azokat a tévhiteket, amelyek a digitális technológiák használatával kapcsolatban a generációk különböző felosztásaihoz kötődnek.
A kutatást dr. Ollé János a konferenciát megnyitó beszédében partraszálláshoz hasonlította, hiszen a terület olyan új, hogy még csak most kezdik felfedezni. Éppen ezért szükséges az új fogalmak megalkotása, az új modellek kidolgozása és az ezeket megalapozó empirikus vizsgálatok lefolytatása.

A digitális készségek már alapműveltségnek számítanak
Dr. Perjés István, az ELTE PPK dékánhelyettes ismertette mindazt, amit már tudni lehet az egyébként még feldolgozás alatt álló eredményekből. A kutatócsoport úgy találta, hogy a digitális állampolgárság egyértelműen nevelés kérdése, azaz megfelelő neveléstechnikai módszerekkel befolyásolható. Ugyanakkor az ilyen módszerek kialakítása, elsősorban a sebesen változó technológiáknak és eszközhasználati szokásoknak köszönhetően, egyáltalán nem könnyű feladat. Az új, kapcsolódó nevelésfilozófiák, legyenek bármilyen kidolgozottak, csak a gyakorlatba átültetve bizonyíthatnak.

A szakember arról is beszélt, hogy a digitális és a „normális” életet szétválasztani talán szükségtelen, már csak azért is, mert az emberek mindennapjaik egyre nagyobb részét töltik valamilyen digitális eszköz használatával. A digitális műveltség a XXI. században szinte már az általános műveltséggel egyenértékűvé vált. Éppen ezért a társadalmat nevelni kell ezen eszközök helyes használatára, arra, hogy megfelelő normákat alakítsanak ki, és nem az eszközhasználat csökkentésére törekedni. Az egyéneknek tudniuk kell, hogyan tartsák tiszteletben egymás és a közösség jogait, becsületét, hogyan viselkedjenek online is felelős állampolgárként.

Minek tényeket magolni, ha ott a Google?
Rab Árpád, az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ igazgatója előadásában a digitális technológia és az oktatás kapcsolatáról, az újonnan jelentkezett nehézségekről beszélt. Ilyen például az, hogy a diákok egyre kevésbé törekednek a történelmi ismeretek elsajátítására, hiszen az internet segítségével ma már minden információ könnyedén kereshető. A nyers információkhoz ugyanakkor nem társul mögöttes tartalom, azokat a felhasználók ritkán gondolják tovább, ez pedig oktatási szempontból egyértelműen problémás.
Szintén gondot jelent, hogy a mai fiatalok állandó interaktivitásra való igényét a jelenlegi iskolarendszerek egyszerűen képtelenek kielégíteni. A kutató szerint a jövő iskolarendszere sokkal inkább egyénorientált, személyre szabott lesz majd, mivel csak így lesz lehetséges a tanulók megfelelő oktatása és nevelése, figyelmük megragadása.

Csak otthon válik a tanár felhasználóvá
A kutatási eredményekről szóló előadásokból megtudhattuk többek között, hogy a tanulóknál az eszközhasználat terén a számítógép az első számú platform, és hogy a fiatalok tanulási tartalom megosztása iránti érdeklődése alacsony, a digitális eszközökkel kapcsolatos kérdéseiket pedig rendszerint közeli ismerőseiknek, barátaiknak, osztálytársaiknak teszik fel. A kérdőívet kitöltő diákok saját bevallásuk szerint tanulási célokra is használják a számítógépet, hogy ez pontosan mit jelent, azt azonban nem tudtuk meg.
A tanároknak feltett kérdésekből az derül ki: a pedagógusok tisztában vannak azzal, hogy az új technológiák mindennapivá válása és tanulóik mentalitásának megváltoztatása elkerülhetetlen, és érzik azt is, mennyire fontos lehet ezek felhasználása az oktatásban. Arra is fény derült, hogy a tanárok a magánéletben sokkal aktívabb digitális felhasználók, mint szakmai téren.
A kérdőíveket mintegy 1500 tanuló, közel félszáz tanár és 167 nem tanár töltötte ki. Sajnos utóbbi csoport olyan kevés adattal szolgált, hogy komolyabb következtetéseket a kutatók azokból nem tudtak levonni.

Gép és ember közösen
A szekcióelőadásokon Czifrusz Dóra a digitális állampolgárok demográfiájáról, szokásairól beszélt, említve többek között azt, hogy az online tevékenység elsőszámú célja a kapcsolattartás, a szocializáció, azaz a legtöbben a közösségi oldalakat és a csevegőprogramokat használják mindennapjaik során.
A konferencián arról is szót ejtettek, hogy a szakemberek véleménye szerint a pedagógusi munkát a digitális eszközök elterjedése számos tekintetben segítheti, kiegészítheti, azonban óvatosan kell ezekkel bánni, az öncélú, módszertani alapok kidolgozása nélkül megvalósuló eszközhasználat ugyanis félrevezető lehet. Emellett fontos az is, hogy a digitális technológia célja a pedagógus támogatása, nem pedig kiváltása kell, hogy legyen.
A különböző információs és kommunikációs eszközök, valamint a web2.0-s szolgáltatások a közösség tevékenységére, a közös tartalomszerkesztésre, a tudás megosztására, a kritikus gondolkodás kialakítására adnak lehetőséget, de a pedagógusnak mindenképpen jelen kell lenniük ezekben a folyamatokban, hogy azok eredményesek lehessenek.
(Forrás: Edupress)
(Fotó: ELTE PPK)
(www.edupress.hu)

Reklámok

ELOLVASÁS UTÁN NYOMTASSA KI ÉS ADJA TOVÁBB ISMERŐSEINEK, BARÁTAINAK A VÉLEMÉNYÜNKET, KÖZLEMÉNYEINKET! LÁSSÁK ÉS OLVASSÁK AZOK IS, AHOL NINCS INTERNET!

Legyen Ön is tudatos polgár! Elolvasás után tegye közzé Facebook oldalán híreinket, adja tovább információinkat és közleményeinket ismerőseinek, barátainak! Mérsékelt demokrata politika a tudatos polgárról, a tudatos választóról szóló politika. Nyomtassa ki és adja tovább barátainak és ismerőseinek közösen messzebb jutunk!

Tudatos választók

  • 7 362 Gondolkodjunk közösen!

Rovatok

Mérsékelt demokraták

  • 7 362 Politika közösen gondolkodva!

Áttekintés az új témák közül

%d blogger ezt kedveli: